2014. május 5., hétfő

Egy kis apróság, s egy életre szóló emlék

Közel 12 éve vagyok szülői munkaközösségi vezető. Először az általános iskolában, majd a gimnáziumban... Minden Karácsony és iskolai év vége egy macera. Kinek, mit vegyek az osztály nevében? Melyik tanárnak, tanárnőnek milyen ajándék illik, vajon mi az ízlése? Több szempontot kell figyelembe vennem. Természetesen nem utolsó, hogy az osztály mennyi pénzt szán az osztálypénzből erre a nemes célra. Úgy szerveztem eddig, hogy Karácsony alkalmával egy szerényebb, majd év végén egy "nagyobb" értékű meglepetést kapjanak. Megérdemlik. 4 évvel ezelőtt egy ilyen "ajándék" keresgélés kapcsán bukkantam rá Szász Károly alkotásaira.  Ráadásul akkor ballagott a lányom a 8. osztályból és még személyre szabottabb, emlékezetesebb, ritkaságot szerettem volna átadni, mint addig bármikor. Ráleltem. Pici kis műhelyében ott lapultak a csodák. A Herendi, Zsolnay, Hollóházi, Meisseni, Delfti és sorolhatnám még hány féle antik porcelánból csiszolt értékes darab. 
Fontos volt, hogy ismertem a tanárok személyiségét (persze segítséget kérve lányomtól), kis odafigyeléssel így mindenkinek olyan medált, gyűrűt vagy karkötőt sikerült választani, ami valóban HATALMAS sikert aratott. Telitalálat volt egytől egyig. Férfi tanároknak értékes Zsolnay porcelánból mandzsetta, a tanárnőknek hajszínükhöz, stílusukhoz illő medál vagy karkötő, esetleg fülbevaló. Mai napig hordják azokat az ékszereket, amit akkor kaptak. Egy életre szóló emlék! 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése